13 éves koromban az egyik barátnőm a suliból meg hívót hozzájuk. Mikor felmentünk kitalálta, hogy nézzük meg a kedvenc filmjét. Sose láttam még és nem is igazán érdekelt de annyira odavolt az ötletért, hát ezért belementem. Elkezdtük a filmet és egyre jobban úgy éreztem hogy kárvolt. Ugyan is a film elején egy őzgida szalad még egy csaj magyaráz na nemár. ( Ebből a jelenetből gondolom az igazi rajongok már rá is jöttek hogy melyik filmről van szó 😀 ) az első öt perc után a barátnőmnek valami dolga lett, már nem emlékszem de a lényeg az hogy el kellet jönnöm tőlük és nem tudtam meg nézni a filmet. nagyon sajnáltam mert addigra elkezdet érdekelni hogy miről szól a film, ezért ahogy haza értem neki kezdtem meg keresni a filmet, és megnéztem. Olyan mértékű rajongás alakult ki bennem a történet iránt, hogy utána vagy még ötvenszer meg néztem.
Szerintem ezt a filmet láttam életemben legtöbbször. magával ragadt a történet, és addig-addig motoszkált a fejemben, hogy beadtam a derekam arra az unszolásra is hogy olvassam el. Még sose olvastam ki addig teljesen egy könyvet se főleg nem egy 500 oldalasat, viszont nem tudtam letenni.
Akkor élkezdődőt az életemnek egy olyan személyiség formáló szakasza ami még a mai napig is tart, és meghatározó része is mert Imádok olvasni és nincs olyan idő szakom amikor nem olvasnék egy könyvet. (vagy többet is egy időben :D)